Az utolsók..

Bizony az utolsó napok jönnek...

És mégcsak ki sem mozdulok itthonról.

Boltba se mentem--kajám sincs--éhes vagyok!!!!!!!!

Neeeeeeeeeeeem szeretem a vizsgaidőszakot...

Eső, müzli, rock in rio

Banános müzlit kanalazva nekifogok az újabb beszámolónak. Mostanság kicsit nyugisabb életmódra váltottam, a fejemben folyamatosan motoszkáló gondolat hatására, miszerint vééészesen száguldva közelednek a vizsgáim.

Sajnos igaz, mostmár mozdulni kell.

Szerencsére az időjárás istene szeret, mert pontosan azon a napon amit utolsó henyélős napnak tűztem ki, gyönyörűen sütött a nap, és egy maratoni napozódélutánt tartottunk Karennel a Retiro parkban. Megismerkedtem egy nyúllal, Karen pedig egy ingyen puszit és ölelést kapott egy kis tökmag 2 éves kisfiútól :) volt emellett rendőrség is aközelben, akik a mellettünk bizniszelő részeg fű-árust próbálták lekapcsolni. Szóval történtek az események, de mi csak szépen barnultunk tovább. Másnaptól, azaz tegnaptól kezdve pedig mocsok, borús, esős minden, böeeehhh.... de legalább nem vágyom annyira a szabadba.

Tegnap padlizsános csirkemelles csodát főztem, már 2 napja ezt eszem, nem lehet megunni. Furcsa módon nagyon élvezem az önellátó magamrafőzőcskét, képzeljétek, mindig az fő éppen amit kíván az ember, új élmény :D reggelire általában vmi tojásosat eszek, erről jut eszembe; néhány napja bevásárolni voltam, meg is vettem mindent, plusz visszafelé beugrottam a zöldségeshez a narancsaimért (és kivételesen barackért is....hmm) mikoris eszembe jutott, hogy tojást nem vettem. Nem volt kedvem visszaslattyogni a szupermarketbe, úgyhogy a zöldségesnél vettem tojást, kicsit mérgelődve, mert ott 1 euró helyett másfél. De győzött a lustaság, megvettem a "Huevos grande L" nevezetű tojáskákat, és képzeljétek mi történt: az első tükörtojás készítésekor rájöttem, hogy kb 2x akkor a tojás, mint amit én szoktam venni, és örömmámorban úsztam, ahogy a gigantikus mennyiségű fehérje közepén egy gigantikus sárgája süldögélt...

kicsit elgondolkoztam magamon, hogy tudok ennyire örülni egy tojásnak. de lényeg a lényeg, megérte a fél euró.

Múlt hét csütörtökön bulizni mentünk, Lina, az egyik kolumbiai leányzó elkezdett egy szórakzóhelynek dolgozni, úgyhogy 00:30ig ingyen tudunk bemenni, na de most jön a sokk: fél1kor mi voltunk az ELSŐ vendégek a helyen. A hely 7 szintes, 3000 ember befogadóképességű. hehehehehe ilyen csak egyszer történt velem, otthon Szegeden a Retro-ban... :D

de azért elszórakoztattuk magunkat a karaoke szinten. Volt egy Billy Jean is, csakis az otthoni lányaim tiszteletére :):)

Szombaton pedig... Rock in Rio!!!! Mert a fesztivál itt sem maradhat ki. Igaz napijegy, de...uhh

Rihanna néni, Shakira néni, David Guetta bácsi, Calle 13!! A bejárattól nem messze pedig egy órási, szökőkutas sétány hívogatott minket, a 30 fokban nagyon is jó szökőkútban fürdeni...

És volt szivacskéz is... ooohh (L)

De most sajnos vissza a felelősségteljes életemhez, és folytatom a tanulást....

Őrült nap

Hát ezt muszáj elmesélnem

Ma reggel 9 ébredezés, szép napocska, meg pittyegő telefon. Egyben egy kis teher a vállamon, mert mennem kell az egyetemre a projectemen dolgozni, amit már vagy 3 hete csinálunk 3 spanyol és egy olasz lánnyal --- szennyezett lagúna restaurálása fizikai, kémiai és biotechnológiai módszerekkel... nyamm-nyamm

az én legnagyobb feladatom úgy tenni, mintha lenne feladatom, nagyon nem könnyű.. de holnap végre vége, és mostmár talán érdemben is hozzá tudok szólni a dolgokhoz.

na szóóóóval ma reggel kipattantam az ágyból, megpróbáltam kivasalni a fölsőm vasaló nélkül, megreggeliztem, majd elindultam a buszhoz, amire fél évszázadot vártam, nagy nehezen mire odaért a nyomorult, felpattantam, és szembesültem a ténnyel, miszerint JÚNIUS "ooooh te agyalágyult, miért nem vetted meg a bérletet tegnap" szóla ani magában. úgyhogy kiperkáltam az 1 eurót és elutaztam az egyetemre.

hogy befejezzük a projectet ---> eredmény: 1 óra várakozás, egyedül ücsörgés, mert a lányok már valami tanárral beszéltek, szóval szépen elszórakoztattam magam az angol nyelvű szakirodalmammal. aztán beültem órára, beszéltem a tanárral, mert képzeljétek milyen okos dolgok működnek itt: a könyvtárban minden könyvből 1 példány van, ami nekem kellene; persze ki van kölcsönözve, úgyh az a jegyzetmennyiség amivel rendelkezem kb egy légypiszokkal egyenlő. a tanár erre mosolyogva közölte velem, hogy hát igen.

van ilyen

óra után vissza az "alumnería-ba" ami egy nagynagy közösségi tér, tele diákokkal akik TANULNAK hát én ezt nem értem, itt a diákok annyira szorgalmasak!!!!! és még élvezik is. ezt még egyszer kielemzem.

további 3 óra munka, majd irány ebédelni, mivel nem voltam nagyon éhes, ezért csak egy tortilla-s szendvicset ettem (jaaaaj de nagyon finom) a többiek meg napi menüt. valami tejszínes levest ettek, énis megkóstoltam, tökjó volt

aztán el kellett ütnöm egy órát a következő órámig: angolóra a nyelvészeti karon, vagymi, gondoltam napozok egy picit, de 3 perc után szabályosan kezdett felforrni az agyvizem, úgyhogy árnyékba menekültem. nagyon nagyon fülledt meleg van, egy árva szellőcske sem jár erre és van vagy 38 fok.

jaj megmutatom, aznap mikor anyáék hazamentek, csináltam egy képet este 9kor, nézzétek:

a néni a bal alsó sarokban meg jól belekukkantott a kamerába, nemis láttam eddig :) hehe

az egy óra lézengés után szembesültem e ténnyel, hogy senki nincs a teremben, egy kósza lélek sem, szóval egyszerre tört rám az érzés, hogy a fejemet a sziklához ütögessem és bevessem magam a városközpontba MUHAHAHAHA

végül az utóbbit választottam, bérlet hiányában még mindig küszködve a ténnyel, hogy bérlet nélkül senki nem fog felengednni a buszra és a metrora sem :D

végül egy jóindulatú infpultos segítségével 3 metromegállót mehettem ingyen és bérmentve a következő dohányboltig, ahol reménykedve beálltam a kilométeres sorba, hátha tudok kártyával fizetni a bérletért. a válasz természetesen NEM merthát A-N-I, úgyhogy még további 4 dohányboltban próbálkoztam, de mindenhonnan kedvesen elhajtottak.

ennek örömére körbenéztem "Moncloa-n" ha már egy fránya kis bérlet miatt ide keveredtem...

szép nap volt :):)